Alapszabály

Alapszabály - DAE_alapszabaly.pdf
 
 
Dunakeszi Alsóért Egyesület
módosított alapszabálya
 
Általános rendelkezések
1. §
 
(1) Az egyesület neve: Dunakeszi Alsóért Egyesület
(2) Az egyesület rövidített neve: DAE
(3) Az egyesület székhelye: 2120, Dunakeszi, Tulipán u. 3/a
(4) Az egyesület célja:
Az Egyesület célja, hogy kapcsolatot teremtsen a Dunakeszi alsón élő, illetve az érdekükben tevékenykedő lakosok között. Elősegíti az összefogást és érdekképviseletet egymásért, a környéken tapasztalt problémák megoldásáért és környezetünk egészségéért. Az Egyesület politikától mentesen, a helyi közösség érdekeit szem előtt tartva keresi a mindenkori városvezetéssel, egyéb szervezetekkel és magánszemélyekkel az együttműködés lehetőségeit, alapelvként tekintve, hogy azt keresi a másik félben, ami összeköt, nem azt, ami elválaszt.
Törekszik teret biztosítani találkozások, rendezvények, programok szervezéséhez minden korosztály igényeit figyelembe véve.
Az Egyesület küldetése, hogy élhetőbb és biztonságosabb életkörnyezet alakulhasson ki, a közösségi érdekek megvalósításával, komfortosabbá, tartalmasabbá és biztonságosabbá téve ezzel a lakóközösséget minden itt élő korosztály számára.
(5) Az Egyesület célja szerinti besorolása a 11/2012. (II. 29.) KIM rendelet 40. melléklet 2. pontja alapján:
1. kulturális és információs, kommunikációs tevékenység
3. sporttevékenység
4. szabadidős és hobbitevékenység
6. kutatási tevékenység
8. szociális tevékenység
9. polgári védelmi, tűzoltási tevékenység
10. környezetvédelmi tevékenység
14. településfejlesztési tevékenység
(6) Az Egyesület a (4) és (5) pontokban megfogalmazott célok elérése érdekében az alábbi konkrét tevékenységeket végzi:
- Rendezvényeket, programokat, kulturális eseményeket szervez, illetve közreműködik azok szervezésében a Dunakeszi alsó területén különböző korosztályok számára.
- Az internet segítségével saját információs központot alakít ki (levelezőlista, honlap), a környéken élők számára igénybevehető szolgáltatók és szolgáltatások elérése, valamint tevékenysége hatékonyabbá tétele érdekében.
- A lakosok testmozgása lehetőségeinek fejlesztésével segíti az egészséges életmód, egészséges táplálkozás terjedését. Közösségi sportrendezvényeket szervez, illetve támogat, továbbá életmód és életviteli tanácsadást, klubot szervez.
- Dunakeszi alsó érdekeit szolgáló, összefogást igénylő kezdeményezések összefogása, megvalósításának elősegítése (pl. közösségi tér létrehozása, járdaépítés, fiatalok kulturált szórakozási lehetőségeinek megoldása).
- Részt vesz Dunakeszi és különösen Dunakeszi alsó természetes és ember alkotta környezetének megóvásában, alakításában és fejlesztésében különösen tájképi, víz-, levegő és zajvédelmi, szennyezőanyag kibocsátási és földhasználati szempontok alapján. Szemétszedési akciókat szervez.
- Véleményt nyílvánít a helyi közügyekben, gyakorolja véleményezési jogát, amikor a települési önkormányzat bármilyen változtatást kívánna végrehajtani Dunakeszi alsó területén, vagy annak környezetében.
- Összefogás révén a környék közbiztonságának, köznyugalmának magasabb szintre emelése, a Szomszédok Egymásért mozgalom (SZEM) kialakítása, folyamatos együttműködés a városi polgárőrséggel és rendőrséggel.
- Kutatásokkal és felmérésekkel támasztja alá a közösségi programjait, határozza meg a közösséget érintő problémákat, illetve azokra adható megoldások elfogadottságát.
- Szociális hálót épít ki, amelynek alkotói képesek és hajlandók egymást segíteni rászorultsági alapon. Ennek érdekében pl.: börzét, jótékonysági vásárt, csere-bere akciókat szervez.
- Dunakeszi alsón – az Egyesület lehetőségei szerint – ingatlant üzemeltet, amelyben teret biztosít a befogadott közösségi programok számára.
 
Az egyesületi tagsági jogviszony keletkezése és megszűnése
2. §
 
(1) Az egyesület tagja lehet minden természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki, amely nyilatkozik arról, hogy az egyesület tagjává kíván válni, az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek fogadja el és az egyesület céljaival egyetért.
(2) A tagsági jogviszony keletkezéséről az elnökség dönt.
(3) Az egyesület különleges jogállású tagjai lehetnek a pártoló tagok és a tiszteletbeli tagok.
 
3. §
 
(1) A tagnak az egyesületi tagsága megszűnik, ha az egyesületből kilép vagy az egyesület tagjai közül törlik.
(2) Az egyesületből való kilépést az elnökség részére írásban kell bejelenteni, az egyesület tagjának tagsági viszonya a kilépésről szóló írásbeli nyilatkozatának az egyesület általi átvételének a napján szűnik meg.
(3) Az egyesület tagját halála vagy megszűnése esetén törölni kell a tagnyilvántartásból, az egyesület tagjai közül.
(4) A tagdíjhátralék miatt az elnökség a tagot akkor törli, ha azt megelőzően írásban, igazolható módon felhívta a tagot a tagdíjhátralék megfizetésére és a fizetési határidő eredménytelenül telt el. Az elnökség törlést elrendelő határozatát az elnökség közli a taggal.
 
A tagok jogai és kötelezettségei
4. §
 
(1) A tagnak joga van részt venni az egyesület tevékenységében és rendezvényein, az egyesület szerveibe tisztségviselőket választhat és – ha a törvényben előírt feltételeknek megfelel – tisztségviselővé választható.
(2) A tag a taggyűlésen részt vehet, azon felszólalhat, szavazhat, a taggyűlés napirendjére javaslatot tehet.
(3) A tag jogosult igénybe venni az egyesületnek a tagok részére biztosított szolgáltatásait.
(4) A tag köteles betartani az egyesület alapszabályát, végrehajtani a taggyűlés határozatait és a tagdíjat határidőben megfizetni, a tag nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását.
(5) A pártoló tag az egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt, a tiszteletbeli tagot az egyesület tagjai egyszerű többséggel választják meg e tagságra. A különleges jogállású tagok az egyesület szerveibe nem választhatnak és az egyesületi szervek döntéshozatalában csak tanácskozási joggal vehetnek részt.
 
Az egyesület szervei
5. §
 
(1) Az egyesület legfőbb szerve az egyesület tagjaiból álló taggyűlés.
(2) A taggyűlés határozatképes, ha azon a tagok több mint fele részt vesz.
(3) A taggyűlést az elnökség hívja össze írásban (postai vagy elektronikus úton) és az elnök vagy az elnökség által kijelölt tag nyitja meg. A taggyűlés megnyitását követően a taggyűlés jegyzőkönyvvezetőt és két hitelesítő tagot választ. A taggyűlés levezető elnököt és szavazatszámláló bizottságot választhat.
(4) A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik
a) döntés az alapszabály megállapításáról és módosításáról,
b) döntés az egyesület más egyesülettel való egyesüléséről vagy feloszlásáról,
c) az elnök, a társelnök és az elnökség tagjainak megválasztása,
d) a számvitelről szóló törvényben és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben meghatározott éves beszámoló és a közhasznúsági melléklet elfogadása,
e) a tagdíj összegének és esedékességének megállapítása,
f) az elnökség beszámolójának elfogadása és
g) az egyesület éves költségvetésének megállapítása.
(5) Az elnökséget a taggyűlés választja meg, akként hogy egy elnököt, egy társelnököt és öt elnökségi tagot választ.
(6) Az elnökség tagjait 3 évre választják.
(7) A taggyűlés a tagok legalább 10%-ának indítványára határozhat az elnökség valamely tagjának visszahívásáról, ha az elnökség tagja az egyesület céljaival ellentétes tevékenységet folytat.
(8) A taggyűlést az elnökségnek évente legalább egyszer össze kell hívnia.
(9) A taggyűlés csak olyan kérdést tárgyalhat meg, amely a taggyűlés meghívójában szerepelt.
(10) A taggyűlést a napirend közlésével úgy kell összehívni, hogy a meghívót igazolható módon a taggyűlés kezdő napját 8 nappal megelőzően kell megküldeni a tagoknak.
(11) A taggyűlést az egyesület tagjainak legalább egytizedének kérésére össze kell hívni, ha azt az egyesület tagjai az ok és a cél megjelölésével kérik.
 
6. §
 
(1) A taggyűlés a határozatait – a (2)-(8) bekezdésben meghatározott kivétellel – a jelenlévő tagok szótöbbségével, nyílt szavazással hozza meg.
(2) A jelenlévő tagok 20%-ának kezdeményezésére írásban, titkosan kell szavazni.
(3) A taggyűlés az elnökség tagjainak megválasztásáról nyílt szavazást tart.
(4) Az alapszabály módosításához az összes tag több mint felének igen szavazata szükséges.
(5) Az egyesület feloszlásának elhatározásához az összes tag több mint felének igen szavazata szükséges.
(6) Az elnökség valamely tagjának visszahívásához az összes tag több mint felének igen szavazata szükséges, valamint az, hogy az új elnökségi tagot megválasszák. A két kérdésben a taggyűlés egyszerre határoz. Az elnökség valamely tagjának visszahívását az összes tag 20 %-a írásban kezdeményezheti az elnökségnél, amennyiben megítélésük szerint az elnökségi tag tevékenysége tartósan veszélyezteti az egyesület céljainak megvalósítását. Visszahívásról való döntés esetén a visszahívott elnökségi tag kérelmére az elnök felfüggesztheti a döntés végrehajtását és új szavazást rendelhet el.
(7) A számvitelről szóló törvényben és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben meghatározott számviteli beszámoló és a közhasznúsági melléklet elfogadásához az összes tag több mint felének igen szavazata szükséges.
(8) Az ügyintéző és képviseleti szerv éves beszámolójának elfogadásához az összes tag több mint felének igen szavazata szükséges.
 
7. §
 
(1) Megismételt taggyűlés tartásának akkor van helye, ha a taggyűlés a meghívóban meghirdetett időpontban nem határozatképes.
(2) A megismételt taggyűlés napirendjén kizárólag az eredeti napirendi pontok tárgyalhatóak meg. A megismételt taggyűlést az eredeti taggyűlési meghívóban az eredeti taggyűlés napjára lehet összehívni.
(3) A határozatképtelenség miatt megismételt taggyűlés az eredeti meghívóban rögzített napirendi pontok tekintetében a jelenlévők számától függetlenül határozatképes abban az esetben, ha a távolmaradás jogkövetkezményeire a tagok figyelmét a meghívóban kifejezetten felhívták és a megismételt taggyűlés időpontját és helyét megjelölték.
(4) A megismételt taggyűlés az egyesület feloszlásáról, egyesület más egyesülettel való egyesüléséről csak akkor határozhat, ha azon a tagok több mint fele részt vesz.
 
8. §
 
(1) Az elnökség az egyesület ügyintéző és képviseleti szerve.
(2) Az elnökség tagjai az elnök, a társelnök és az elnökségi tagok.
(3) Ha az elnökség tagjai közül a tagok valamelyikének elnökségi tagsága – annak lejártát megelőzően – megszűnik, a taggyűlésnek új tagot kell választania, az újonnan megválasztott tag megbízatása az eredetileg megválasztott tag megbízatási idejének hátralévő időtartamára szól.
(4) Elnökségi taggá az választható, aki a törvényben előírt feltételeket teljesíti, és nem esik kizáró ok alá.
 
9. §
 
(1) Az elnökség minden olyan az egyesületet érintő kérdésben határozhat, amely nem tartozik a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe.
(2) Az elnökség határozatképes, ha azon az elnökség tagjainak több mint fele részt vesz, az elnökség határozatait a jelenlévő tagok szótöbbségével, nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén a döntés nem érvényes, megismételt szavazást azonban lehet tartani ugyanazzal az előterjesztéssel.
(3) Az elnökség tevékenységéről éves beszámolót készít.
 
10. §
 
(1) Az elnökségi tagság megszűnik:
a) a tisztségről való lemondással,
b) visszahívással,
c) a határozott idő lejártával,
d) törvényben meghatározott ok bekövetkezte esetén.
(2) A lemondást írásban, igazolható módon kell közölni elnökség tagjaival vagy az elnökségi ülésen kell bejelenteni, és azt a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
 
11. §
 
(1) Az elnöknek az elnökséget szükség szerint, de legalább félévente egyszer össze kell hívnia. Ha az elnök megbízatása bármely okból megszűnik, az elnökséget bármely elnökségi tag összehívhatja.
(2) Az elnök köteles összehívni az elnökséget, ha olyan kérdésben szükséges döntést hozni, amely az elnökség hatáskörébe tartozik.
(3) Az elnöknek intézkedéseit a taggyűlés vagy az elnökség döntésének megfelelően kell megtennie, döntés hiányában pedig az egyesület érdekeivel összhangban.
(4) Az elnökséget írásban, igazolható módon (például fax üzenet, elektronikus levél) kell összehívni, a meghívót az elnökségi ülés napját 3 nappal megelőzően kell megküldeni a tagoknak.
(5) Az elnök feladatai, különösen:
a) képviseli az egyesületet,
b) kezeli az egyesület pénzeszközeit, ennek keretében utalványozási jogkört gyakorol,
c) kezeli az egyesület iratait, bevételi és kiadási bizonylatait,
d) vezeti az egyesület tagnyilvántartását és
e) vezeti a határozatok tárát vagy őrzi a határozatokat tartalmazó jegyzőkönyveket.
 
A határozathozatal rendje
12. §
 
(1) Az egyesület valamennyi szervének üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek – ha a határozatokat nem foglalják külön dokumentumba – tartalmaznia kell az üléseken elfogadott határozatok pontos szövegét.
(2) A jegyzőkönyvet elnökségi ülés esetén az elnökség tagjai, taggyűlés esetén a levezető elnök és az egyesület két erre kijelölt tagja írja alá.
(3) Az elnökség és a taggyűlés döntéseit határozatba foglalja.
(4) A határozatokat a határozatok tárában kell nyilván tartani vagy az azokat tartalmazó jegyzőkönyveket kell őrizni.
 
Az egyesület képviselete
13. §
 
Az egyesületet az elnök, a társelnök önállóan képviseli.
 
Az egyesület vagyona, gazdálkodása
14. §
 
(1) Az egyesület tagdíjának mértékét és esedékességét az elnökség javaslatára a taggyűlés határozza meg.
(2) Az egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik.
(3) A számvitelről szóló törvényben és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben meghatározott számviteli beszámolóját és a közhasznúsági mellékletet az elnök készíti el, s azt a taggyűlés fogadja el.
(4) Az egyesület célja megvalósítása érdekében nonprofit, kiegészítő jelleggel gazdasági-vállalkozási tevékenységet végezhet.
 
Záró rendelkezések
15. §
 
Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
 
16. §
 
Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései irányadók, annak keretei között a taggyűlés bármely kérdésben határozatot hozhat.
 
Dunakeszi, 2013. február 20.
Alapszabály - DAE_alapszabaly.pdf
 
 
Dunakeszi Alsóért Egyesület
módosított alapszabálya
 
Általános rendelkezések
1. §
 
(1) Az egyesület neve: Dunakeszi Alsóért Egyesület
(2) Az egyesület rövidített neve: DAE
(3) Az egyesület székhelye: 2120, Dunakeszi, Tulipán u. 3/a
(4) Az egyesület célja:
Az Egyesület célja, hogy kapcsolatot teremtsen a Dunakeszi alsón élő, illetve az érdekükben tevékenykedő lakosok között. Elősegíti az összefogást és érdekképviseletet egymásért, a környéken tapasztalt problémák megoldásáért és környezetünk egészségéért. Az Egyesület politikától mentesen, a helyi közösség érdekeit szem előtt tartva keresi a mindenkori városvezetéssel, egyéb szervezetekkel és magánszemélyekkel az együttműködés lehetőségeit, alapelvként tekintve, hogy azt keresi a másik félben, ami összeköt, nem azt, ami elválaszt.
Törekszik teret biztosítani találkozások, rendezvények, programok szervezéséhez minden korosztály igényeit figyelembe véve.
Az Egyesület küldetése, hogy élhetőbb és biztonságosabb életkörnyezet alakulhasson ki, a közösségi érdekek megvalósításával, komfortosabbá, tartalmasabbá és biztonságosabbá téve ezzel a lakóközösséget minden itt élő korosztály számára.
(5) Az Egyesület célja szerinti besorolása a 11/2012. (II. 29.) KIM rendelet 40. melléklet 2. pontja alapján:
1. kulturális és információs, kommunikációs tevékenység
3. sporttevékenység
4. szabadidős és hobbitevékenység
6. kutatási tevékenység
8. szociális tevékenység
9. polgári védelmi, tűzoltási tevékenység
10. környezetvédelmi tevékenység
14. településfejlesztési tevékenység
(6) Az Egyesület a (4) és (5) pontokban megfogalmazott célok elérése érdekében az alábbi konkrét tevékenységeket végzi:
- Rendezvényeket, programokat, kulturális eseményeket szervez, illetve közreműködik azok szervezésében a Dunakeszi alsó területén különböző korosztályok számára.
- Az internet segítségével saját információs központot alakít ki (levelezőlista, honlap), a környéken élők számára igénybevehető szolgáltatók és szolgáltatások elérése, valamint tevékenysége hatékonyabbá tétele érdekében.
- A lakosok testmozgása lehetőségeinek fejlesztésével segíti az egészséges életmód, egészséges táplálkozás terjedését. Közösségi sportrendezvényeket szervez, illetve támogat, továbbá életmód és életviteli tanácsadást, klubot szervez.
- Dunakeszi alsó érdekeit szolgáló, összefogást igénylő kezdeményezések összefogása, megvalósításának elősegítése (pl. közösségi tér létrehozása, járdaépítés, fiatalok kulturált szórakozási lehetőségeinek megoldása).
- Részt vesz Dunakeszi és különösen Dunakeszi alsó természetes és ember alkotta környezetének megóvásában, alakításában és fejlesztésében különösen tájképi, víz-, levegő és zajvédelmi, szennyezőanyag kibocsátási és földhasználati szempontok alapján. Szemétszedési akciókat szervez.
- Véleményt nyílvánít a helyi közügyekben, gyakorolja véleményezési jogát, amikor a települési önkormányzat bármilyen változtatást kívánna végrehajtani Dunakeszi alsó területén, vagy annak környezetében.
- Összefogás révén a környék közbiztonságának, köznyugalmának magasabb szintre emelése, a Szomszédok Egymásért mozgalom (SZEM) kialakítása, folyamatos együttműködés a városi polgárőrséggel és rendőrséggel.
- Kutatásokkal és felmérésekkel támasztja alá a közösségi programjait, határozza meg a közösséget érintő problémákat, illetve azokra adható megoldások elfogadottságát.
- Szociális hálót épít ki, amelynek alkotói képesek és hajlandók egymást segíteni rászorultsági alapon. Ennek érdekében pl.: börzét, jótékonysági vásárt, csere-bere akciókat szervez.
- Dunakeszi alsón – az Egyesület lehetőségei szerint – ingatlant üzemeltet, amelyben teret biztosít a befogadott közösségi programok számára.
 
Az egyesületi tagsági jogviszony keletkezése és megszűnése
2. §
 
(1) Az egyesület tagja lehet minden természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki, amely nyilatkozik arról, hogy az egyesület tagjává kíván válni, az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek fogadja el és az egyesület céljaival egyetért.
(2) A tagsági jogviszony keletkezéséről az elnökség dönt.
(3) Az egyesület különleges jogállású tagjai lehetnek a pártoló tagok és a tiszteletbeli tagok.
 
3. §
 
(1) A tagnak az egyesületi tagsága megszűnik, ha az egyesületből kilép vagy az egyesület tagjai közül törlik.
(2) Az egyesületből való kilépést az elnökség részére írásban kell bejelenteni, az egyesület tagjának tagsági viszonya a kilépésről szóló írásbeli nyilatkozatának az egyesület általi átvételének a napján szűnik meg.
(3) Az egyesület tagját halála vagy megszűnése esetén törölni kell a tagnyilvántartásból, az egyesület tagjai közül.
(4) A tagdíjhátralék miatt az elnökség a tagot akkor törli, ha azt megelőzően írásban, igazolható módon felhívta a tagot a tagdíjhátralék megfizetésére és a fizetési határidő eredménytelenül telt el. Az elnökség törlést elrendelő határozatát az elnökség közli a taggal.
 
A tagok jogai és kötelezettségei
4. §
 
(1) A tagnak joga van részt venni az egyesület tevékenységében és rendezvényein, az egyesület szerveibe tisztségviselőket választhat és – ha a törvényben előírt feltételeknek megfelel – tisztségviselővé választható.
(2) A tag a taggyűlésen részt vehet, azon felszólalhat, szavazhat, a taggyűlés napirendjére javaslatot tehet.
(3) A tag jogosult igénybe venni az egyesületnek a tagok részére biztosított szolgáltatásait.
(4) A tag köteles betartani az egyesület alapszabályát, végrehajtani a taggyűlés határozatait és a tagdíjat határidőben megfizetni, a tag nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását.
(5) A pártoló tag az egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt, a tiszteletbeli tagot az egyesület tagjai egyszerű többséggel választják meg e tagságra. A különleges jogállású tagok az egyesület szerveibe nem választhatnak és az egyesületi szervek döntéshozatalában csak tanácskozási joggal vehetnek részt.
 
Az egyesület szervei
5. §
 
(1) Az egyesület legfőbb szerve az egyesület tagjaiból álló taggyűlés.
(2) A taggyűlés határozatképes, ha azon a tagok több mint fele részt vesz.
(3) A taggyűlést az elnökség hívja össze írásban (postai vagy elektronikus úton) és az elnök vagy az elnökség által kijelölt tag nyitja meg. A taggyűlés megnyitását követően a taggyűlés jegyzőkönyvvezetőt és két hitelesítő tagot választ. A taggyűlés levezető elnököt és szavazatszámláló bizottságot választhat.
(4) A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik
a) döntés az alapszabály megállapításáról és módosításáról,
b) döntés az egyesület más egyesülettel való egyesüléséről vagy feloszlásáról,
c) az elnök, a társelnök és az elnökség tagjainak megválasztása,
d) a számvitelről szóló törvényben és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben meghatározott éves beszámoló és a közhasznúsági melléklet elfogadása,
e) a tagdíj összegének és esedékességének megállapítása,
f) az elnökség beszámolójának elfogadása és
g) az egyesület éves költségvetésének megállapítása.
(5) Az elnökséget a taggyűlés választja meg, akként hogy egy elnököt, egy társelnököt és öt elnökségi tagot választ.
(6) Az elnökség tagjait 3 évre választják.
(7) A taggyűlés a tagok legalább 10%-ának indítványára határozhat az elnökség valamely tagjának visszahívásáról, ha az elnökség tagja az egyesület céljaival ellentétes tevékenységet folytat.
(8) A taggyűlést az elnökségnek évente legalább egyszer össze kell hívnia.
(9) A taggyűlés csak olyan kérdést tárgyalhat meg, amely a taggyűlés meghívójában szerepelt.
(10) A taggyűlést a napirend közlésével úgy kell összehívni, hogy a meghívót igazolható módon a taggyűlés kezdő napját 8 nappal megelőzően kell megküldeni a tagoknak.
(11) A taggyűlést az egyesület tagjainak legalább egytizedének kérésére össze kell hívni, ha azt az egyesület tagjai az ok és a cél megjelölésével kérik.
 
6. §
 
(1) A taggyűlés a határozatait – a (2)-(8) bekezdésben meghatározott kivétellel – a jelenlévő tagok szótöbbségével, nyílt szavazással hozza meg.
(2) A jelenlévő tagok 20%-ának kezdeményezésére írásban, titkosan kell szavazni.
(3) A taggyűlés az elnökség tagjainak megválasztásáról nyílt szavazást tart.
(4) Az alapszabály módosításához az összes tag több mint felének igen szavazata szükséges.
(5) Az egyesület feloszlásának elhatározásához az összes tag több mint felének igen szavazata szükséges.
(6) Az elnökség valamely tagjának visszahívásához az összes tag több mint felének igen szavazata szükséges, valamint az, hogy az új elnökségi tagot megválasszák. A két kérdésben a taggyűlés egyszerre határoz. Az elnökség valamely tagjának visszahívását az összes tag 20 %-a írásban kezdeményezheti az elnökségnél, amennyiben megítélésük szerint az elnökségi tag tevékenysége tartósan veszélyezteti az egyesület céljainak megvalósítását. Visszahívásról való döntés esetén a visszahívott elnökségi tag kérelmére az elnök felfüggesztheti a döntés végrehajtását és új szavazást rendelhet el.
(7) A számvitelről szóló törvényben és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben meghatározott számviteli beszámoló és a közhasznúsági melléklet elfogadásához az összes tag több mint felének igen szavazata szükséges.
(8) Az ügyintéző és képviseleti szerv éves beszámolójának elfogadásához az összes tag több mint felének igen szavazata szükséges.
 
7. §
 
(1) Megismételt taggyűlés tartásának akkor van helye, ha a taggyűlés a meghívóban meghirdetett időpontban nem határozatképes.
(2) A megismételt taggyűlés napirendjén kizárólag az eredeti napirendi pontok tárgyalhatóak meg. A megismételt taggyűlést az eredeti taggyűlési meghívóban az eredeti taggyűlés napjára lehet összehívni.
(3) A határozatképtelenség miatt megismételt taggyűlés az eredeti meghívóban rögzített napirendi pontok tekintetében a jelenlévők számától függetlenül határozatképes abban az esetben, ha a távolmaradás jogkövetkezményeire a tagok figyelmét a meghívóban kifejezetten felhívták és a megismételt taggyűlés időpontját és helyét megjelölték.
(4) A megismételt taggyűlés az egyesület feloszlásáról, egyesület más egyesülettel való egyesüléséről csak akkor határozhat, ha azon a tagok több mint fele részt vesz.
 
8. §
 
(1) Az elnökség az egyesület ügyintéző és képviseleti szerve.
(2) Az elnökség tagjai az elnök, a társelnök és az elnökségi tagok.
(3) Ha az elnökség tagjai közül a tagok valamelyikének elnökségi tagsága – annak lejártát megelőzően – megszűnik, a taggyűlésnek új tagot kell választania, az újonnan megválasztott tag megbízatása az eredetileg megválasztott tag megbízatási idejének hátralévő időtartamára szól.
(4) Elnökségi taggá az választható, aki a törvényben előírt feltételeket teljesíti, és nem esik kizáró ok alá.
 
9. §
 
(1) Az elnökség minden olyan az egyesületet érintő kérdésben határozhat, amely nem tartozik a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe.
(2) Az elnökség határozatképes, ha azon az elnökség tagjainak több mint fele részt vesz, az elnökség határozatait a jelenlévő tagok szótöbbségével, nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén a döntés nem érvényes, megismételt szavazást azonban lehet tartani ugyanazzal az előterjesztéssel.
(3) Az elnökség tevékenységéről éves beszámolót készít.
 
10. §
 
(1) Az elnökségi tagság megszűnik:
a) a tisztségről való lemondással,
b) visszahívással,
c) a határozott idő lejártával,
d) törvényben meghatározott ok bekövetkezte esetén.
(2) A lemondást írásban, igazolható módon kell közölni elnökség tagjaival vagy az elnökségi ülésen kell bejelenteni, és azt a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
 
11. §
 
(1) Az elnöknek az elnökséget szükség szerint, de legalább félévente egyszer össze kell hívnia. Ha az elnök megbízatása bármely okból megszűnik, az elnökséget bármely elnökségi tag összehívhatja.
(2) Az elnök köteles összehívni az elnökséget, ha olyan kérdésben szükséges döntést hozni, amely az elnökség hatáskörébe tartozik.
(3) Az elnöknek intézkedéseit a taggyűlés vagy az elnökség döntésének megfelelően kell megtennie, döntés hiányában pedig az egyesület érdekeivel összhangban.
(4) Az elnökséget írásban, igazolható módon (például fax üzenet, elektronikus levél) kell összehívni, a meghívót az elnökségi ülés napját 3 nappal megelőzően kell megküldeni a tagoknak.
(5) Az elnök feladatai, különösen:
a) képviseli az egyesületet,
b) kezeli az egyesület pénzeszközeit, ennek keretében utalványozási jogkört gyakorol,
c) kezeli az egyesület iratait, bevételi és kiadási bizonylatait,
d) vezeti az egyesület tagnyilvántartását és
e) vezeti a határozatok tárát vagy őrzi a határozatokat tartalmazó jegyzőkönyveket.
 
A határozathozatal rendje
12. §
 
(1) Az egyesület valamennyi szervének üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek – ha a határozatokat nem foglalják külön dokumentumba – tartalmaznia kell az üléseken elfogadott határozatok pontos szövegét.
(2) A jegyzőkönyvet elnökségi ülés esetén az elnökség tagjai, taggyűlés esetén a levezető elnök és az egyesület két erre kijelölt tagja írja alá.
(3) Az elnökség és a taggyűlés döntéseit határozatba foglalja.
(4) A határozatokat a határozatok tárában kell nyilván tartani vagy az azokat tartalmazó jegyzőkönyveket kell őrizni.
 
Az egyesület képviselete
13. §
 
Az egyesületet az elnök, a társelnök önállóan képviseli.
 
Az egyesület vagyona, gazdálkodása
14. §
 
(1) Az egyesület tagdíjának mértékét és esedékességét az elnökség javaslatára a taggyűlés határozza meg.
(2) Az egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik.
(3) A számvitelről szóló törvényben és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben meghatározott számviteli beszámolóját és a közhasznúsági mellékletet az elnök készíti el, s azt a taggyűlés fogadja el.
(4) Az egyesület célja megvalósítása érdekében nonprofit, kiegészítő jelleggel gazdasági-vállalkozási tevékenységet végezhet.
 
Záró rendelkezések
15. §
 
Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
 
16. §
 
Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései irányadók, annak keretei között a taggyűlés bármely kérdésben határozatot hozhat.
 
Dunakeszi, 2013. február 20.